Az énekesnő legújabb, Honeymoon című albuma múlt héten jelent meg. A lemez borítóján egy telefonszám látható, amin személyesen Lana Del Rey fogadja a hívásokat.

A Honeymoon borítóján a következő telefonszám olvasható: 1-800-268-7886. Ha nem lett volna egyértelmű, hogy mit is jelent ez a számkombináció, Lana Del Rey Instagram(itt) posztjából világossá vált, hogy ez a telefonszám hozzá tartozik. "Hívjatok, egyedül vagyok itthon."

A rajongók azonnal összerakták a kirakós darabjait, és vadul hívogatni kezdték a különleges hangú énekesnőt. Sokuknak sikerült is elérni őt, az egyik lány meg is osztotta az erről készített videóját.

A videón két fiatal lány hívta fel az énekesnőt, aki érdeklődve kérdezgette őket, a rajongók azonban sokkos állapotban csak annyit tudtak mondani a hírességnek, hogy nagyon imádják az új lemezét és a zenéjét.

Vagányság ez a köbön!! :)

Történt az, hogy a Road zenekar gondolt egyet, és egy jó ügy mellé állt. Méghozzá nem is akárhogy, pénzbeli támogatással. Tegyük kicsit tisztába a dolgokat. A Road egy rockzenekar. Méghozzá az egyik legnépszerűbb az országban. A srácok a Vak és gyengénlátó fiatalok táborát segítette ki, hogy idén is megrendezhessék az eseményt. Cserébe pedig nem akármilyen ajándékot kaptak. Két srác a táborból a Világcsavargó című dalukat adja elő. A következőkben megmutatom az eredeti, majd a táboros videót. Kérek mindenkit, hogy hallgassa meg, és érezze át, hogy micsoda súlya van a szövegnek a két fiú előadásában....

Road-Világcsavargó

Itt pedig a két srác előadásában:

Ezek után mit is lehetne mondani?? Jó, hogy léteznek még ilyen zenekarok, és emberek, akik önzetlenül tudnak segíteni. Pedig azt hiszem vannak náluk sokkal jobban élő, kereső előadók, celebek meg még ki tudja milyen bohócok, akikről még véletlenül sem hallani ilyen történeteket.. Maximális tisztelet a Road zenekarnak!!! Így kell ezt csinálni!!

Fotó:Facebook

Egy fárasztó munkanap után előfordul, hogy az ember szívesen ül be egy sörre valahova, vagy épp otthon tépi fel az üvegről a kupakot. De ha már így alakul, hogy "züllünk" egyet, miért ne lehetne hozzáillő zenét hallgatni?? Nem tagadom, kicsit elfogult vagyok, mert a punk zene alapból szívem csücske, és bizony engem is elkapott a mostanában oly "divatos" Irish/Celtic punk, ami általam csak simán kocsma punknak "csúfolt" stílus. És ennek igazán nagy mestere a Paddy and the Rats, akik történetesen még csak nem is egy külhoni banda, hanem hazánk fiai, és épp ezért már nagyon vártam az új albumot. Íme!

Felvezetésként azért azt el kell árulnom, hogy a zenéjükkel először egy Golyó buliban találkoztam a győri Lapos tanszéken(aki odavalósi, és kicsit is rocker tudja miről beszélek :) ), mert a mester előszeretettel játszotta a Freedom című(amúgy kiváló) dalt. Sokáig azt hittem, hogy ez valami külföldi zenekar, és amikor a videómegosztón rákerestem a zenére, már szentül hittem benne, hisz "cselesen" a New York bandái című DiCaprio filmből vannak jelenetek alá vágva. De aztán elkezdtem kutakodni, és legnagyobb megdöbbenésemre egy Magyar zenekarnál kötöttem ki. Na innen indult a szerelem, és követem azóta is figyelemmel a bandát. Idén végre eljutottam koncertre is, ami igazán kiváló volt, és ha valaki jól akar szórakozni, akkor bátran merem ajánlani Paddy barátunkat és legénységét. Egy percre sem altatják a közönséget, és nagyon energikus az egész buli, szóval érdemes strapabíró csukát választani. :)

Lonely Hearts' Boulevard

Ezzel a címmel jelent meg nem is olyan rég(pontosabban digitális formában szept.7-én, viszont fizikai fomátumban csak 14.-én lesz elérhető)a 4. stúdióalbum, amiről azért pár dalt már hallhattunk a nyáron is a koncerteken. Ez is előrevetítette, hogy jó dolognak nézünk elébe, és nem is nagyon kell csalódnunk. A dalokon nem fogok egyenként végig menni, de azt azért mindenképp el kell mondani, hogy egész jól fel van építve a lemez. Az első öt dal hozza a megszokott lendületet, sőt, az első dal rögtön letépi az arcunkat. :) A My Sharona egy bitang jó dal, bár halkan megjegyzem, élőben sokkal jobban szól mint itt a lemezen.

A That's My Nature teszi fel a koronát a lemez első harmadára, majd utána jön egy kellemes kis ballada. De mielőtt az ember fia azt gondolná, hogy akkor most lehet lazítani, már nyomul is tovább a Paddy henger. A Captain of My Soul(szerintem) a lemez egyik-ha nem a- legerősebb dala. Nagyon tetszik a refrénben az énekdallam, és úgy általánosságban is, szerintem az egyik legjobb dal a korongon. Az utána következő  Blue Eyes című dal az, amit úgy nem igazán tudok hova tenni. Nem rossz, de az előzőekhez képest nekem valami hiányzik belőle. Gitározgatós, tapsolós, kicsit olyan lötyögős zene, bár aztán lehet csak én vagyok finnyás.. :)  A lemez középső harmadát a Rock This City zárja, ami meg egy kellemes kis középtempós punk-rock nóta.

A levezető harmadot a Time Is in My Hands nyitja, ami megint felpörgeti a lemezt, és jó kis húzós tempóval gondoskodik róla, hogy ne lankadjon a figyelmünk. A Without You egy igazán rádióbarát dal, amit a Petőfi már előszeretettel játszik is, és nem mellékesen a srácok az EFOTT-on forgattak hozzá egy kellemes kis videót. A What We Are zárja a korongot, és először azt gondoltam, hogy balgaság egy lassú dallal zárni egy ilyen energikus lemezt, de aztán rájöttem, hogy nagyon is jó ötlet volt. Igazi záródal, amit azt hiszem koncerteken is torkuk szakadtából fognak majd ordítani a közönség soraiban. Be kell vallanom férfiasan, hogy ez megint egy kedvenc dal lett, szinte azonnal. :)

Nos azért csak sikerült szinte dalonként végig menni a lemezen, de jó is ez így mert tényleg rendben van az egész korong. Azt Paddy maga nyilatkozta, hogy ez egy kicsit eltérőbb, kísérletezgetős lemez lett, ami bár érezhető, egyáltalán nem baj. Az album így is hozza a már megszokott(egyébként nemzetközi mércével is magas)minőséget. Természetesen elérhető a stream szolgáltatóknál(Deezer, Spotify, Itunes), és mint ahogy mondtam, aki ragaszkodik hozzá hogy kézzel fogható legyen a korong, annak bizony szeptember 14-ig várnia kell. A teljes lemez meghallgatható a blog rádiós részlegében is. Elhihetitek nagyon megéri! :)

Fotó:Facebook

Fura dolog történt ma velem, hisz ez egy igencsak kicsi blog, és nem is számítottam rá, hogy ilyen előfordulhat. :) De ma kaptam egy üzenetet, méghozzá Kedves Pétertől, és ajánlotta az(egyelőre) szóló projektjét. Nem is igazán szeretném cifrázni a dolgot, nagyon megfogott a zene. Péter fejéből idén pattant ki a gondolat, és az általam is bemutatott dal tegnap előtt debütált a Petőfi rádió Vadonat című műsorában. Ahogy ő jellemezte a stílust „sundowntempo”, és valóban egy igazán kellemes, lazulós elektronikus dologról van szó. A dalban közreműködik Hegyi Dóri, aki igazán különleges énekesnő, és kiváló választásnak bizonyult. Ha minden jól megy, hamarosan egy beszélgetést is olvashattok majd Péterrel, amiben bővebben is bemutatkozik, és kifaggatom pár dologról. Ami a videót illeti. Damokos Attila rendezte, a főszereplő hölgy pedig Tóth Bori modell. De nem is szaporítom a szót, tessék hallgatni, mert igazán jó dalról beszélünk. :) 

BELAU ft. Hegyi Dóri: Island of promise from Belau on Vimeo.

Le tudtam az idei év utolsó fesztiválját is, és vegyes érzelmeim vannak. A Strandra kezdetek óta járok, és szépen fejlődik a fesztivál, de vannak nagyon komoly hiányosságok(későbbiekben kifejtem). Na de nézzük hogyan is telt ez a 4 és fél nap.

Azért 4 és fél, mert szinte hagyománynak tekinthetően már kedd este lementünk Zamárdiba, hogy a parton bulizzunk egyet. Nos idén a szokásos party elmaradt, mert az előző évekhez képest alig voltak emberek, és a Party fészek nevű hely sem erőltette meg magát... De pár sört megittunk, aztán az árok parton felvertük a sátrunkat, hogy másnap beköltözhessünk a kempingbe.

Szerda

A szerda reggel azzal indult, hogy sikerült beszereznünk Dórinak is a beach front kempingjegyet, így aztán mindenki egy helyen sátrazott. A jegyek beváltása, és a beköltözés viszonylag könnyen ment, bár pár embert azért megszívattak, mert a kommunikációs csatornák nem működtek tökéletesen. A beach front jegynek az volt a lényege, hogy közel vagy a fesztiválhoz, a Balaton partján, és minőségibb szolgáltatást kapsz, mindezt dupla annyiért mint a sima kempingben. Nos ebből csak a Balaton volt meg... Na de erről kicsit később. Miután felvertük a sátrakat, mehettünk meginni a fesztivál első sörét, fröccsét. 490-ért a négydecis Heineken nem mondható túl barátságosnak(dobozos 590, szintén 4 deci), a 400Ft/dl bor viszont már-már bicskanyitogató.. Na de túlléptünk rajta, és bele vetettük magunkat a koncertekbe. Az első a Fish! volt, akik hozták a szokásos magas minőséget, és ismét csak azt kell mondjam, hogy a Sav-Kelj fel!-Kivan kivel? trió egymás utáni szünetmentes játszása igazán kiváló. 4 perc tiszta punk, ez kell a fülnek!!! Utána Pásztor Anna és a barbik jöttek, akik szintén évek óta magas minőséget képviselnek a hazai palettán, és idén a szambatáncos csajok még dobtak a bulin. Isteni fenekek, és rock and roll. Kell ennél több?? Este hétkor a cirkuszi sátorban Kis Grófo lépett fel, és megint őrületet hozott a fesztiválra. Lassan ideje megbarátkozni a gondolattal, hogy bizony ő állandó kellék lesz a fesztiválokon. Előtte a nagyszínpadon a New Found Glory húzta, de szóra sem érdemes.. Kiöregedett szkétpankerek, és bizony ezek után azt mondom, hogy abból a pénzből amit ők elvittek, két minőségi magyar zenekart meg lehetett volna hívni. Pl. a Kowalsky meg a vega vagy a Paddy and the Rats milliószor jobb bulit csinált volna. Na de este jött a PASO, és ők nem okoznak csalódást sosem. Igazi lendületes ska buli, sok táncolással. Szinte párhuzamosan velük, a nagyszínpadon a Simple Plan volt, de a NFG után eszembe sem jutott, hogy megnézzem őket... Az estét az Irie Maffia zárta, akiknek sikerült egy újabb, számomra unalmas bulit csinálniuk... Ezzel le is zártuk a szerdát.

Az átkozott 4 decis sörrel..

Csütörtök

Itt Puskás Peti és a The Biebers nyitotta a napot, és azt kell mondjam, hogy kimondottan jó bulit csinálnak. Kellemesen lüktető, néhol egészen lendületes zene ez, és Peti jó frontember. Indításnak kiváló volt. A következő teljes koncertünk a House of Pain volt, és aki bírja az igaz old school hip-hop zenét az nem csalódhatott bennük. Bár a buli nem volt lapos, Danny Boy úgy gondolta nyom egy direkt elesést, és konkrétan bezakózott a szintetizátor alá. De nem akadt meg a buli, és egy mosollyal nyugtázta, hogy még a legnagyobbakat is érheti meglepetés. Jött Halott Pénz, akik nagyon felkapott zenekar lettek, viszont a bulik számomra már nem olyan érdekesek. Persze nem volt ez rossz, de unalomig játsszák a dalokat a rádiók, és engem egyszerűen nem pörget fel egy HP koncert. Amúgy éjszaka belefutottunk Dávidba, és egy teljesen korrekt figura. Utánuk jöttek a Tankok, és bár Lukács Laciék nem rutintalanok, valahogy ez most annyira nem jött be. Sok volt az új dal, és a régiek közül hiányoltunk sokat. Mindig péntek, Mennyország tourist és még jó néhány klasszikus kimaradt. Azért szegény Johnny a mocsokból mindig megmenti a bulit. :) Utánuk jöhetett a Quimby, akik ez után sem lesznek a kedvenceim. Persze vér profi társulat, de egyszerűen a zenéjük nehezen kap el. A másik színpadon az All Time Low játszott, akikről még csak azt sem tudom kicsodák, de az előzőnapi Simple Plan-NFG volnalat képviselik nagyjából, így offoltam azt is. Még egy kis lődörgés, táncikálás erre-arra és hajnal 2 körül irány a sátor.

Halott Pénz és a tesóm :)

Péntek

Sűrűnek ígérkezett a nap. Délután Ganxta Zolee volt az első fellépő akit megnéztünk, és igazából a szokásost hozták. Gengszter rap néhány vendéggel fűszerezve, egynek még mindig jók. Utána a Magashegyi Undergound jött a sorban, akik a szívem csücske zenekar, és itt is bizonyították, hogy az egyik legjobb alter zenekar ma Magyarországon. Bocskor Bíborka különleges jelenség, és igazán tudja hogy kell jó koncertet csinálni. Itt aztán jött egy kis ivószünet, és bár rágtam a kefét, hogy majd a Brains vagy a Subscribe koncertjét nézzem-e meg, salamoni döntés született. Inkább egy külső helyszínt, és 390-es fél literes sört választottuk. Este Szabó Balázs volt a következő, és nagyon jó koncert volt. Balázs roppant jó zenész, igényes zenével. Aki szereti a verseket, és az igényes zenét, az egyszer mindenképp menjen el egy koncertre. Ákos végére még oda értünk, és nem is volt rossz. Az utolsó hangos dallal zárta a koncertet ami egy nagyon jó dal, és Ákos egy egészen különleges énekes. Bejövős volt. Itt aztán bő két óra szünet következett a számomra, és ezt kihasználva telefon töltés, és sátorban chillezés volt a program. Aztán fél egy körül jött Bérczesi Robi és a Hiperkarma, akik nagyon jó koncertet adtak. Ilyenkor örülök, hogy Robi összekapta magát, és nem lett a drogok áldozata. Utánuk a Pendulum Dj szettjével zártuk a napot, és igaz kőkemény drum and bass volt ez. Ütött mint Papp Laci!!! Reggel 4 körül estem a sátorba, igaz pörgős nap volt. 

Szombat

A szombat a Kelemen Kabátban koncertjével indult, akiket kezdek egyre jobban megkedvelni. Jó kis zene, és jól kezelik a közönséget. Szerecsenkirály úr pedig egy kimondottan jó énekes. Az Ocho Macho végére oda értünk, és ők is nagyon jó bulit tudnak csinálni. Gergő nagyon jó frontember, ezzel a zenével pedig lehetetlen mellé lőni. Ők a nagyon ajánlott kategória, ha valaki jót akar mulatni. Utánuk jött a Punnany Massif akik bár szintén az agyon játszott kategória, a HP-el ellentétben a koncerteken mindig meg tudnak újulni. Olyan bulit csináltak, hogy az arcom leszakadt. Sok népzenei betét, pörgős, pattogós ütemek, és a szokásos magas minőség. Igazi, már-már lagzi hangulat volt, és rengeteget táncoltunk. Kiváló buli volt. Az est(és a fesztivál) fénypontja Steve Aoki volt, aki nem is okozott csalódást. A csávó igaz hogy pendrive-ról tolja a zenét, és sok köze nincs a dolgokhoz, de olyan bulit veret, hogy megőrülsz. Sokat kontaktol a közönséggel, énekeltet, és bulizik az emberekkel. A show fénypontja egyértelműen a torta dobálás, amiért megőrülnek az emberek. Imádtam minden percét, és ekkorát már rég verettem egy buliban, mint Aoki-n. Csillagos ötös!!! Még kicsi lődörgés, majd eleredt az eső, és nekem ezzel be is fejeződött az idei Strand fesztivál. Vissza sétáltam a kempingbe, és lassan nyugovóra tértem.

Sötét oldal

Abba kempingbe, ami kritikán aluli volt... Emelt árat fizettünk azért, hogy legyen egy koedukált zuhanyzónk, amiben 4 napig hideg vízben tusoltunk, pár wc-nk amik hol működtek, hol nem. Büfé nulla, csak a bejárat mellet, de a piát nem vihetted be a sátorba. Bunkó biztonsági őrök, gyatra szervezés, és fejetlenség jellemezte a fesztivál ezen részét. Oldalt bárki, bármit beadhatott a kempingbe, senki nem figyelte őket, és be is másztak emberek. Nem csak jegyesek, hanem jegy nélküliek is. Nem is igazán akarom szaporítani itt a szavakat, mert napokig lehetne erről vitatkozni. A szervezőknek kötelességük lenne, hogy ha már emelt árat kérnek, akkor bizony minőségi szolgáltatást kapjunk érte.....

Nagyjából ez volt az idei Strand fesztivál. Úgy terveztem, hogy az 5. szülinapig a fesztivállal tartok, de a negatívumok most gondolkodásra késztetnek. Ilyen szervezés mellett nem biztos, hogy akarom én ezt még egyszer......

Fotó:Facebook

A pénteki napot nagyon vártam, hisz kora este Lemmy Kilmister csapott a húrok közé. De ne rohanjunk ennyire előre.

Kis Grófo

Az első koncert a Bulibáróé volt. Nos számomra megdöbbentő mennyiségű ember gyűlt össze ebéd után, és félelmetes hangulat volt. Nem gondoltam volna, hogy ennyire népszerű a fiatalok körében, és nem poénból voltak ott. Tudták a szövegeket, táncoltak, énekeltek. A második számot félbeszakította Grófo, mert nem volt megelégedve a hangosítással, ami tényleg cefet szarul szólt. De aztán orvosolták a problémát, és jöhetett a mulatási. Vitathatatlan, tudja hogy kell hangulatot csinálni. A Bulibáróra már extázisban voltak az emberek, és megkoronázta az egész fellépést. Összességében azt kell mondjam, belefért. A programba is, meg így ebéd utánra is, egy kis hangulatfokozónak. Nem leszek Grófo fan, de egynek pont jó volt.

Muriel

Na és akkor itt kapcsoljunk vissza kicsit az előző úriemberhez is... Számomra félelmetes volt látni azt, hogy míg Grófora több száz ember volt kíváncsi, addig a Muriel koncertjén azért foghíjas volt a tánctér. Pedig ők az egyik legjobb zenekar amit mostanában láttam, hallottam, és az a kategória, ami már túl jó ahhoz, hogy itthon népszerű legyen. Mert sajnos itthon azért annyira nem fogékonyak az igazán igényes zenére. Vagyis pontosítok.. Van 10-15 zenekar, akik állandó fellépői a nyári fesztiváloknak, és közéjük nagyon nehéz bekerülni. Pedig a Muriel ebből a tizenötből tízet simán üt. Itt is látszott, hogy jó zenészekről van szó, akik nagyon igényes muzsikát tolnak. Véleményem szerint, ha nem ide születnek, hanem pár ezer km-vel odébb, akkor most egy nagyszínpados világsztár fellépőről beszélünk, és nem egy kis teraszos, délutáni felhozó bandáról. A Muriel nálam csillagos ötös, és remélem sikerül kitörniük, mert nagyon megérdemelnék.

Nyers

Czutor Zoli ex-zenekarával turnézik idén, és csak pár koncertet adnak, de az itteni buli után azt mondom, bár ne tennék.. Nagyon kevés ember volt, de ha belegondolunk a Nyers már 10 éve nem létezik, és fesztivál átlag közönsége, még lehet hogy éjszakánként titokban ágyba vizelt amikor ők már feloszlottak. Ennek ellenére azzal a kevés emberrel sem úgy viselkedtek, ahogy szerintem kellett volna. A dalok nem szóltak túl jól, és Zoli is oda-oda mondogatott a közönségnek. A Bírlak csak az első refrénig ment le, aztán jött a befejező szám. Nagyon vártam őket, nagyot csalódtam. 

Halott Pénz

Halott Pénz koncertjébe csak bele néztünk, és összességében hozták a kötelezőt. Sokan voltak, és egész jó hangulatot csináltak. Marsalkó Dávid és brigádja nálam már az unalomig játszott kategória, és nem tudnak felpörgetni egy koncerten. Nagy divat lett ma ez a fajta hip-hop zene itthon, és mindenfelé egyformán trendi fiatalok rázták magukat a már ismert dallamokra. Ami persze nem baj, csak kicsit számomra már unalmas, hogy csapból is ez folyik, és pl. a fentebb említett Murielről meg alig hallott valaki.. Azért a tízezer lufi látványos volt, amit azért engedtek fel a levegőbe, hogy felhívják a figyelmet a környezettudatosságra. A társaság másik fele Pásztor Annáék koncertjén voltak, és mesélték, hogy még ők is megálltak megcsodálni a lufikat. A koncert tölteléknek jó volt, de én már a következő bulit vártam, de nagyon.

Motörhead

Mit is lehetne mondani egy legendás zenekarról?? Rosszat semmiképp. Inkább beszéljünk arról, hogy Lemmy bizony nincs jó bőrben..Az átvezető szövegeket teljesen átvette Phil Campbell gitáros, és amolyan második frontemberként tevékenykedik. Lemmy énekel persze, de sajnos a szöveg szinte érthetetlen, és ahogy haladt előre a buli, és a mester fáradt, még inkább az lett. Sokszor tűnt úgy, hogy Phil egyik szeme mintha folyamatosan Lemmyre figyelne, hogy ha bármi történik rögtön tudjon cselekedni. Mert bizony az utóbbi időben sok koncert maradt el, vagy szakadt félbe a betegeskedések miatt. Lemmy a hosszabb gitár, illetve dobszóló alatt le is vonult, és egy árnyékosabb helyen várta meg míg a többiek befejezik a magánszámokat. Ami a zenét illeti, azért még remegő kézzel is szól a basszusgitár, és hála a többiek figyelmének, nagyobb hiba nélkül lement a koncert. Bár Overkill elejét(a dal amit a legjobban vártam) sikerült Lemmynek elrontania, de a többiek figyeltek, és így nem volt túl feltűnő. Egy darabka történelmet láthattam a színpadon, és örülök hogy láthattam, még ha nem is volt az igazi. A Motörhead, az Motörhead, és Lemmy Kilmister maga a Rock and Roll!! 

Parov Stelar

Az osztrák Dj koncertjére teljesen megtelt a színpad előtti tér. Több mint húszezer ember várta, hogy egy jót swingelhessen. Parov Stelar azért már közel sem egy szimpla dj, hisz zenekaros felállással jött ide is, és élő, hangszeres zenét játszanak. De még milyet!! A electro-swing az egyik legjobb választás, ha egy igazán energikus, hajnalig táncolós bulira vágyik az ember. Ameddig a szem ellátott táncoló lányok-fiúk, és kinek jobban, kinek gyengébben ment a tánc, de ácsorgó, unatkozó embert nem nagyon lehetett látni. Erre a kis időre mindenki ledobta a gátlásait, és önfeledten táncolt. Kiváló koncert volt, és bátran merem ajánlani, hogy menjetek el egy Parov Stelar bulira. Nagyon nem is lehet fokozni, csillagos ötös!!!

David Guetta

Ha már itt volt, belenéztünk. És bizony én személy szerint kellemesen csalódtam. Nem a rádióban hallható limonádé zenéjét tolta, hanem rendesen odavert, és olyan basszussal tolta, hogy levitte a fejedet. Sok negatív kritikát olvastam, talán pont ezért, mert sokan a szokásost várták, és nem azt kapták. Persze olyanon azért nem akadunk fenn, hogy mint dj sokat nem mutatott, és kb olyan volt mintha egy Sd kártyáról tolná az otthon összemixelt track listát, hisz ez ma már nem meglepő.. Steve Aoki nagy mestere ennek. De míg Aoki mondjuk kimegy, és bulizik egy erőset a közönséggel, sőt cukrászati remekekkel is "megkínálja" őket, addig a mi Dávidunk el ácsorog a keverő mögött, és boldog, hogy az emberek meg tőle boldogok. Teljesen rendben volt ez, és ha legközelebb esetleg újra lesz alkalmam látni, biztosan megnézem.

Utána még a Punnany jött a sorban, de mivel ők is a túljátszott kategóriába csúsztak át, inkább bolyongtam még keveset a fesztiválon, és bele hallgattam pár dj előadásába a Telekom térnél.

A nap koncertje:

Egyértelműen Parov Stelar. Sőt, már itt ki mertem jelenteni, hogy a hét legjobb bulija is ez volt. Persze a Motörhead vagy David Guetta is bejött, de ennyit már rég táncoltam mint a Parovra. :) 

Fotó:Facebook

A fesztivál második, csütörtöki napja a keményebb zene szerelmeseinek kedvezett. Nagy reményekkel vártam, aztán felemás érzésekkel tértem nyugovóra.

Fish!

Kora délután a Fish! nyitotta a programot, és összességében nem okoztak csalódást. Sajnos a nagy meleg azért rányomta a bélyegét minden koncertre. Elég sokan voltak, és a hangulat kimondottan jó volt. Senior Hal és csapata igazi fesztivál zenekar, akik szerintem ha pár órával később nyomják(mondjuk a Bastille műsorsávjában, beáldozva a nagyszínpadot), a nap koncertjét csinálják. A dalok jók, a zenekar profi, Krisztián igazán kiváló frontember, aki nagyon jól kezeli a közönséget, és a nagy meleg ellenére is fel tudta tüzelni az embereket. Én személy szerint nem vetettem bele magam a nagy buliba, mert szenvedtem a melegben, és bizony a hideg sör jobban esett mint a pogó a 35 fokban. Pedig pogózni lehetett volna. A Sav-Kelj fel!-Ki van kivel? trió egyveleggé gyúrása nagy ötlet, és igazi megőrülős 5-6 percet kapunk a srácoktól. Kellemes punk-rock muzsika ez, az igényes fajtából. Indításnak kiváló volt, még a nagy meleg ellenére is. Elsőre ötös!

Ignite

Téglás Zoli és csapata nagy kedvencem. Tavaly a FEZEN-re miattuk mentünk egy napra, és óriási bulit csináltak, de ott este kilenckor.. Itt bizony 16:30-as kezdés, és az átlag 35 fok bizony meglátszott. A koncert így is nagyon jó volt, de itt is inkább úgy voltam mint a Fish! buliján. A sör jobban esett mint a pogó. Persze azért a dalok ültek rendesen, és Zoli újra bebizonyította, hogy igazán kivételes ember. Aki nem tudná, az Ignite egy amerikai hardcore-punk zenekar, és a frontember Téglás Zoli már a tengerentúlon született, viszont soha nem felejtette el, hogy honnan is származik. Ha nem is tökéletesen, de magyarul beszél, és bizony vannak magyar nyelvű dalok is a repertoárban. Bár végig küzdöttem a meleggel, és kerestem az árnyékos helyet(ennek hiányában viszont inkább a hideg sör mellett tettem le a voksom), mondhatom hogy jó koncert volt. Persze nem olyan mint egy évvel korábban, de teljesen vállalható volt. És a sör még mindig jó hideg volt..

Parkway Drive

Jött a Parkway Drive, és itt már kezdtem én is éledezni. Ahogy hűlt a levegő, és egyre több sör fogyott, bizony az ausztrál metalcore bandára már ráztam én is azt a kevés hajamat. Azt azért gyorsan szögezzük le, nem szeretem a metalcore-t. Winston McCall csapatát sem hallgatom a hétköznapokban, de élőben egész más a téma. Bár nem cifrázzák túl a srácok, ami egy fasza metalcore bulihoz kell, azt stabilan hozzák. Winston egészen jó énekes(már ha a folyamatos hörgést lehet éneklésnek hívni), és zenekar is hiba nélkül hozza a bulit. Rögtön az első dal a Wild Eyes volt, és őrületes konfetti zápor, meg lángcsóvák kíséretében tépte le a banda az arcunkat. Erős kezdés, jó folytatás, stabil színvonal volt jellemző a koncertre. Itt már bizony nekem is egészen jó kedvem volt, és bár a pogó, vagy a circle pit kimaradt az életemből, kiválóan éreztem magam. Határozottan jobb volt mint a két évvel ezelőtti koncert.

Rise Against

Őket vártam a legjobban, hisz régi kedvencről van szó, és bennük is csalódtam a legjobban.. Tim McIlrath és csapata nagyon nem győzött meg. Még annak ellenére sem hogy itt már tetemes mennyiségű sört fogyasztottam el a napon, és bizony igazán jó kedvem volt. De a dalok valahogy erőtlenek voltak. Csak ácsorogtam, és nem éreztem azt, hogy ez bizony életem koncertje lenne. Még a kedvenc dalaim sem szóltak olyan vastagon ahogy vártam, és bizony azt a részt már nem vártam meg, amikor Téglás Zoli feljött egy közös dal erejéig a színpadra. Nem gondoltam volna, hogy pont ezt a koncertet nem fogom végig nézni, de inkább beálltam a sorba még egy sörért, és messziről vettem tudomásul, hogy ők is arra sorsa jutnak mint mondjuk a Sum41... Nagyon vártam, nagyon csalódtam. Viszont azt hiszem őket meg fogom nézni még egyszer valahol. A Papa Roach is kapott tőlem még egy esélyt, és bizony másodikra nem kellett csalódnom bennük. Remélem a Rise Against is ilyen lesz, és legközelebb nagyobb élményekkel távozok majd a koncertről.

Vad Fruttik

Likó Marciék tudnak nagyon jó, és nagyon rossz bulit is csinálni. Tavaly, 3 héten belül két Fruttik koncerten voltam, az egyiket ott hagytam, a másikon megőrültem. Ez a mostani valahol a kettő között volt. Itt is odébb álltunk a színpad elől, de csak azért, hogy végre ne csak tervezgetés legyen, és lecsússzunk a drótkötélpályán. Voltam már jobb koncerten is, és remélem leszek is még a nyáron. Persze a nagy átlagot hozták, és nem mondhatom, hogy  dög unalmas koncert lett volna, de valahogy nem kapott el a lendültet. Leginkább azon aggódtam, hogy mit is csinálok majd a koncert után, mert itt bizony volt bő két óra amikor semmi nem érdekelt a programból...

Bizony a Vad Fruttik után jött a Bastille, és ők nem igazán érdekeltek, a Janán Hobo következett, a Soproni színpadon pedig a Kónyai Gipsy Band nyomta. Úgy döntöttem, hogy pihenek egyet, és mire Wilkinson kezd a nagyszínpadon, feltöltődök energiával. Nos nagyjából itt csesztem el, és győzött a sör meg a napszúrás. Nem bírtam felkelni a sátorból, és nagyjából itt befejeződött számomra a nap. Wilkinson illetve a Road bulijára kíváncsi lettem volna, de több is veszett Mohácsnál..

A nap koncertje:

Ezt a címet most a Parkway Drive kapja, de mint mondtam, a Fish! is jó bulit csinált, csak rossz időpontban.

Nos..Miután sikerült egy jó nagy szünetet beiktatni, remélem mindenki epekedve várta már a következő beszámolót. :) 

A 0. nap utáni reggelen, még küzdve az elemekkel(és a fejfájással), elkezdtük böngészni a programfüzetet, és rájöttünk, hogy feszített nap elé nézünk. Az első próbálkozásunk az Ivan and the Parazol volt, de győzött a meleg, és inkább a humbákfalvi fröccsöntő felé vettük az irányt. Viszont utána már nem volt pardon.. Irány a napsütés és a nagyszínpad.

Triggerfinger

Belga barátainkra nagyon kíváncsi voltam, mert igazán jó kis trió ez, és nem is kellett csalódnom. Technikás, húzós rockzenét kaptunk az arcunkba, ami kezdésnek kitűnő volt. A srácok(mondjuk apám lehetne mindegyik) adtak a megjelenésre is, és a 35 fok ellenére öltönyben tolták végig a koncertet. A csajok el voltak ájulva az énekes, Ruben Block sármjától, és nagyjából megegyeztek abba, hogy bár már fellelhetők a kopaszodás jelei, a faszi valamit nagyon érez. Kicsit csalódtam, hogy az I Follow Rivers elmaradt, mert szerintem az lett volna a korona a bulira. Lehet hogy visszatérő számnak tartogatták, csak épp nem lettek visszahívva.. Mindenesetre erős 50 perc volt ez, és a Triggerfinger az a kategória, akikért akár egy önálló is koncertre is befizetnék. 

Margaret Island

A belga rock után hazai vizekre eveztünk, és jött egy nagyon izgalmas zenekar. Ha valaki esetleg nem ismerné, a Margaret Island egy 2013-ban alakult budapesti zenekar, és az alap felállás három tagból áll. Lábas Viki, Füstös Bálint, és Törőcsik Kristóf olyan új fuvallatot igyekeznek becsempészni a hazai könnyűzenébe, ami akár nevezhető hiánypótlónak is. Persze akadnak zenekarok, akik népzenei elemeket vegyítenek modern stílusokkal, de valahogy a Margaret más. A kellemes, fülbemászó zene mellé jó szövegek is társulnak, és Viki csodás éneke olyan magaslatokba emeli a dalokat, amitől(szerintem) egyedülálló a zenekar az országban. És itt időzzünk el egy kicsit.. Rengeteg fórumon, kommentekben olvasom, hogy a megmondóemberek lehúzzák Vikit azért, amiért népdalénekesként adja elő a számokat. Rengeteg negatív hozzászólást láttam, és egyszerűen nem tudom mire vélni. Emberek!! Mi a van veletek?? Kis tizenéves nethuszárok, név nélkül odamondogatnak, és másnap büszkén mesélik a suliban, hogy én vagyok a fasza gyerek... Tisztázzuk a dolgot. Lábas Viki népdalénekes. Gondolom mindenki hallott már népdalt, és bizony ott nem meglepő ha "tájszólással" énekel az előadó. Viki személyisége egyszerűen elragadó, és egy igazán kedves(nem mellékesen roppant csinos) hölgyről van szó, aki kimagasló énektudással rendelkezik. És bizony a Margaret Island koncepciója pont erre épül. A popzenébe vigyünk bele egy kis ízt. De megnyugtatok mindenkit, Lábas Viki tud "tájszólás" nélkül is énekelni. A koncert amúgy nagyon jó volt, szerencsére egész sok ember volt rájuk kíváncsi, és kiderült az is, hogy nagyon jó közreműködő zenészekkel állnak ki a srácok. Igazán profi produkció volt, és teljesen magával ragadott. Ahogy pedig a Csillagtalan, és a Nem voltál jó című dalokat szünet nélkül összefűzték, igazán kellemes hatást keltett a fülnek. Jobban nem is folytatódhatott volna a nap, mint velük. Csillagos ötös!!!

Paddy and the Rats

Paddy zenekarát szinte a kezdetektől fogva ismerem, és hallgatom(sőt, szeretem), de koncertre eddig nem sikerült eljutnom. Jöhetett a pótlás. Meglepődtem hogy mennyi ember volt kíváncsi rájuk. A Jana színpad teljesen megtelt, és mindenfelé vidám, mosolygós, és táncoló embereket lehetett látni. Ez az ír kocsma punk egyszerűen zseniális. Paddy és bandája -nem mellékesen-világszínvonalon tolja a stílust, és olyan energiák szabadulnak fel az emberekben, hogy azt öröm nézni. Tényleg mindenki boldog, táncol, és talán ennél több nem is kell egy igazán jó koncerthez. Ennél zenénél jobbat nem nagyon tudok elképzelni egy fesztiválon, ha igazán jót akar mulatni az ember. Nem hagyták lankadni a közönséget, és végig lendületes, húzós koncertet láthatott a közönség. Itt is jár az ötös!!

Bëlga

Az ír punk után már egész felfokozott hangulatban érkeztünk a Poncichter negyedbe, ahol a Bëlga húzta a talp alá valót. Remélem azért mindenki érzi, a zenei stílusok nem szabnak határt a szórakozásomnak. Nos.. Ennyi embert még életemben nem láttam itt ennél a színpadnál, pedig azért pár éve már járok ide. Mindenhonnan emberek lógtak, és egyszerűen felfoghatatlan számomra, hogy miért ide került ez a koncert. A három tagú bandából Tokyo most hiányzott, így Bauxit és Még5lövés ketten csinálták a hangulatot. Senkinek ne legyen kétsége, hogy ez sikerült-e. Életem egyik legjobb Bëlga koncertje volt ez. A srácok nagyon tudják hogy kell szórakoztatni, és a dalok egyszerűen zseniálisak. Mindenki szerelmes volt, vagy épp alábbhagyott a remegése a fizetésnap után, de követeltük a Magyar nemzeti hip-hoppot is. Mindenkinek ajánlom, hogy ha teheti, látogasson el egy koncertre. A Bëlga is ötöst kap a buliért,  a szervezők meg egy jó nagy egyest, mert ilyen kis helyre tették őket.

Kowalsky meg a Vega

Zsolti a béka után újfent egy régi nagy kedvenc bulijára vettük az irányt. Kowa zenekara, és zenéje régóta meghatározó az életemben. Olyanok a dalok, hogy ha hallgatom őket, egyszerűen kikapcsol az agyam. Semmi más nem szól a fejemben, csak Kowa kellemes éneke, és az a rengeteg pozitív üzenet amit a szövegekkel küldenek felém. És itt újra meg kell állnunk egy pár mondat erejéig. Kowalsky egyszerűen zseniális. Az a rengeteg pozitív hatás amit sugároz az emberek felé, egyszerűen lehengerlő. Imádom ahogy közvetíti azt, hogy bármit elérhetsz ha akarod, és egyszer minden rossznak vége szakad. És hogy szeresd az életet. Mert sajnos az élet a rövid, és kár a negatív dolgokra pazarolni azt a kevés kis időt. A koncert kiváló volt. Ezekből az emberekből ott színpadon sugárzik az energia, és bizony egy ilyen buli után tényleg elhiszed, hogy bármit elérhetsz. Nem tudok mást mondani... Köszönöm hogy létezik ez a zenekar, és köszönöm azt a rengeteg energiát amit kapok tőlük. Nálam győzött a szív forradalma, és bizony újra meg újra beleszeretek az életbe, meg mindenbe amit ad. Kowalsky meg a Vega(a kedvenc lemezem után szabadon) öt csillagos!!!!

Slash

A rengeteg éneklés, és táncolás után nem igazán vágytam másra, mint egy jó hideg sörre, meg hogy kicsit leülhessek. Bizony este 11 óra tájékén jártunk már, és a nagyszínpadon jött a gitáros legenda Slash. Aki ismeri a Guns 'n' Roses munkásságát, annak nem kell bemutatni az úriembert. Nekem sosem volt a kedvenem a Guns, sőt utána Velvet Revolver sem, de ilyen kaliberű embert ritkán lehet látni. Salsh, Myles Kennedy-vel kiegészülve hozta a kötelezőt. Igazi húzós kis rockzenét toltak, és szinte végig tolták a mester életművét. Volt itt Velvet Revolver, Guns 'n' Roses, és saját szerzemények is. Persze mindenki a Guns dalokat várta, de aki mondjuk egy November Rain-re pályázott annak bizony csalódni a kellett. Slash nem altatott, hanem arcon vágott a rock and rollal. A Paradise City a végén bitang nagyot szólt. Tűzijátékkal, és azzal a több évtizedes rutinnal amit a mester tud, egyszerűen zseniális volt. Sosem gondoltam, hogy valaha láthatom, hallhatom ezt a dalt attól az embertől, akinek ízig-vérig az ereiben van a dal minden egyes hangja. Jó kis koncert volt. Talán külön nem mennék el egy Salsh koncerte, de mondom leginkább azért, mert nagy rajongója sosem voltam a munkásságának.

Nagyjából ez volt az első nap. Összegezhetjük, hogy hosszú, fárasztó, de kiváló nap volt, rossz koncertek nélkül. Amit megnéztem, az mind nagyon tetszett, és igazán jól szórakoztam.

A nap koncertje:

Nos itt nagy bajban vagyok...Tényleg nagyon jó volt az egész nap, és kiváló koncerteket láttam, de azt hiszem én ezt oda adom a Margaret Island csapatának. Főleg azért mert friss, fiatal zenekarról van szó, és még nem sikerült velük élőben találkoznom. Remélem hogy egyre népszerűbb lesz a zenekar, és sokat hallhatjuk, láthatjuk még őket. Csak így tovább, és sok sikert kívánok!

A borítóképen a Margaret Island zenekar.

A beléptetésről már beszéltem ezért erre nem is nagyon pazarolnám a betűket, inkább induljunk onnan, hogy 14:00 után végre sikerült meginnunk az idei első fesztiválsörünket. Aztán szép lassan a nagyszínpadok felé vettük az irányt, ahol 16:30-tól az Animal Cannibals indította az idei fesztivált.

Animal Cannibals

Az idei 0. nap apropója a szülinap volt, és srácok azért kaptak helyet a programban, mert 20 éves lett a Takarítónő. Szerintem a dalt nem kell bemutatni senkinek, és a srácokat sem. Lehet őket szidni vagy komolytalannak nevezni, de az vitathatatlan, hogy szórakoztatni nagyon tudnak. A dalokat mindenki ismeri, énekli és a zene sem kommersz, hanem igazán fülbemászó. A Fesztivál című daluk egyszerűen zseniális, és garantálom, hogy soha senki nem fog ilyen "fesztiválhimnuszt" írni mint ők. Minden egyes sora vissza adja a fesztiválérzést, és nagyon jól énekelhető vidám dal. Tökéletes nyári sláger. Külön pacsi hogy oda-oda mondogattak Ganxta Zolinak, kicsit csipkelődve, de egyáltalán nem bántón. Indításnak kiváló volt!

Ganxta Zolee és a Kartel

Gengszter Zoltán úr és társulata idén 20 éves lett. A Kartel rendesen kicserélődött, és Zoli az eredeti felállásból csak Big Daddy Lacát tartotta meg, viszont egy igazán komoly zenekart toborozott maga köré. A régi dalok elég vastagon szólnak, és az újakra sem lehet panasz. A Kartel nagyjából most került a helyére. Nincsenek túl sztárolva, és a zenekaros felállással eltűnt a "lakodalmas hakni" érzés is. A szülinap apropóján megjelent egy lemez, ahol vendég zenészek játszanak Kartel dalokat a saját felfogásukban. Ebből kaptunk egy kis ízelítőt, hisz vendég volt Siska Finuccsi, az Uzipov, vagy épp a Punnany Massif. Sőt egy dal erejéig a színpadra lépett Szűcs Krisztián és Jappán a HS7-ből, és előadták a Krézi srácot "ganxtásítva". Ez a gengszter rap talán még mindig Zolinak áll jól egyedül ebben az országban, viszont az kiderült most is, hogy Big Daddy Laci 20 év alatt sem tanult meg rappelni. De nem baj, így szeretjük. A koncert egynek elment.

Headbengs

A nagyszínpadon az 5 éves Intim Torna Illegál jött a sorban, de mivel Dorogi Petiék legutóbbi lemeze nem nyerte el a tetszésem, nem is volt kérdés mit választok. Ha valaki nem lenne képben, a Headbengs egy 3 tagú  banda, és igazán jó kis rock and roll-t tolnak. A koncert a Mastercard teraszon volt, és rajtam kívül talán még 15 embert ha érdekelt. Pedig nagyon nagyon jó volt!!! Barabás Gergő olyan frontember amilyet sok zenekar szeretne magának. Igazi üvöltős, húzós zenét toltak a srácok, és nem szegte kedvüket a kis létszámú közönség sem. Saját tapasztalatból tudom, hogy kevés embernek sokkal nehezebb játszani mint soknak. Engem teljesen magával ragadott a koncert, és bár az ugrálás(főleg alkohol hiányában) részemről is elmaradt, egy élménnyel lettem gazdagabb. Az Akarom hogy érezd című daluk pedig az egyik legdögösebb rock and roll szám amit mostanában hallottam. A Headbengs csillagos ötöst kap a produkcióra.

30y

Vissza a nagyszínpadhoz. Beck Zoliék idén töltötték a 15-öt. A 30y igazából sosem volt kedvenc zenekar, és én személy szerint a rádiós slágereken kívül nem sok dalt ismerek tőlük. Épp ezért talán nem tudtam 100%-ban átérezni, és a dalok ismeretének hiánya miatt túl mély nyomot nem hagyott bennem a koncert. De hazudnék ha azt mondanám hogy nem tetszett, és a húgom szerint aki nagy rajongó, ez egy nagyon jó buli volt, és a közönségen is lehetett érezni, hogy itt bizony egy nyerő produkciót láthattunk. Nekem azért már félig-meddig a következő koncerten járt az agyam, hisz jött a HS7, és én őket vártam a legjobban a 0. napról.

Heaven Street Seven

És ahogy illik, az elejéről le is maradtam... Kihasználván a kis lélegzetvételnyi szünetet, vacsora után néztünk, és ha elfogadtok egy jó tanácsot, egy nagyon várt koncert előtt sose menjetek a Zsíroskenyérponthoz. Petra szépsége, kedvessége, és a zsíros meg tepertőkrémes kenyerek hada egyszerűen végzetes kombináció. Simán elfelejtesz mindent amit aznapra terveztél. A vacsit lekísértük még egy isteni fröccsel, és jött a felismerés, hogy már a koncerten kellene ugrálnunk. Azért a finálét még elcsíptük, sőt szerintem egy bő fél órát tutira. Azért vártam nagyon a koncertet mert Szűcs Krisztiánék 20 év után befejezik. A szülinap egyben a temetés is, hisz a HS7 épp a búcsú turnéját pörgeti. Nagyon sajnálom. és nagy kár értük, mert meghatározó figurái ők a magyar zenei életnek. A koncert(már amit láttam belőle) nagyon jó volt, és hozta az elvárt szintet. A srácok mosolygósak voltak, és bizony elég szép számú közönség búcsúztatta őket a soproni éjszakában. Nagy bánatomra a Strand fesztiválon nem lépnek fel, így valószínű utoljára láttam őket a színpadon. Méltó búcsú volt ez, egy jó hangulatú koncerttel.

Irie Maffia

Az Irie Maffia a 10. évét tölti idén, és ők is a turné közepén járnak. Nemrég az Egyesült Államokban toltak egy mini turnét, szóval nem unatkoznak. Nekem az elmúlt pár évben kettős érzéseim vannak velük kapcsolatban. A korai albumok kiválóak, hisz olyan reggae, dancehall, rap dalok voltak rajta amik friss fuvallatként lengték be a magyar könnyűzenét. Mc Columbo és Mc Kemon kiválóan tekeri a patois angolt, Busa Pista pedig olyan éllel teszi bele a szövegeit, hogy öröm hallgatni. Koronának pedig ott van Sena, aki rap betétekkel és kiváló énektudásával színesíti a produkciót. Viszont talán a 3. lemeztől kicsit váltottak srácok, és elektronikusabb irányba mentek el. Nekem személy szerint nem jött be ez az irány, és leragadtam az első lemezeknél. A koncert sem nyerte el túlzottan a tetszésem, egész egyszerűen unalmas volt. Talán a fáradság miatt, vagy nem tudom miért, de nem tudtam felvenni a ritmust. Sok volt a lassú dal, és a koncert felénél már mély ásítozásokba kezdtem. Azért még azt végig toltam Busa Pistával, hogy Baszd fel a kéket!, de aztán feladtam és nem vártam meg a végét. Lesz még alkalmam látni őket a nyáron, remélem nagyobb sikerrel.

Nagyjából ennyi volt a 0. nap. Fél 2-re már olyan szinten megviselt a reggel ötkor kelés, és az elfogyasztott italmennyiség, hogy jobbnak láttam nyugovóra térni a sátorba. Indításnak kiváló volt, és megadta az alaphangot a hétre.

A nap koncertje:

Megosztom a "díjat", és odaadom a Headbengsnek valamint a HS7-nek. Barabás Gergőéknek azért, mert egy kiváló zenekarról beszélünk, és remélem sokra viszik itthon. Pont ez a lendület és dögösség hiányzik a hazai rockzenéből amit ők képviselnek. Szücs Krisztiánéknak meg azért, mert egy nagyszerű pályafutás ér lassan véget, és egy jó nagy űrt hagynak majd maguk után.

Nem csak iszunk, eszünk is a fesztiválon. Ki többet, ki kevesebbet. Én már nem bírnám pár zsemlével meg löncskonzervvel letolni a fesztivált, sőt igényem van a finom és változatos ételekre. Íme egy kis ismertető, hogy mit is ehetünk egy fesztiválon. :)

Street Food

A fesztiválon tombol a street food, vagyis az utcai kaják teszik ki szinte a 100%-ot. Persze azért itt ne a kétes eredetű török döneresre gondoljunk, bizony a fesztiválon nagyrészt finom, és minőségi ételeket ehetünk. Persze az árát is megkérik rendesen. Vannak ételek amik irreálisan drágák. Jó példa erre az amerikai hot-dog. Kicsi, az Aldiban is fellelhető hot-dog kifli, közepes minőségű virsli, és előre csomagolt otthonra is beszerezhető pirított hagyma, uborka, és a ketchup-mustár-majonéz kombó. Mindez 700 Ft-ért nem túl barátságos, mert ha belegondolok akkor hármat simán be lehet tolni belőle ha jól akarok lakni, az meg már úgy kész ráfizetés.

Hamburger/Hot-Dog/Gyros

A fent említett hot-dog már csak azért is ráfizetés, mert találtam két helyet is ahol nagyon komoly a vetélytárs. Hun-dog és Grill-dog néven, de a kettő lényegében ugyan az. Egy bazi nagy baguette, benne egy kb. 15-20 centis sült kolbász, tele friss zöldségekkel. 1000 Ft-ért teljesen barátságos, és bizony emberes, laktató adag. Ugyan ennél a két kajáldánál hasonló szellemben készítik a hamburgert is. Saccra több mint fél kilós a cucc és minden van benne ami egy igazi burgerbe kell. Helyben készített házi marhahúspogácsa, zöldségek amit nem spórolnak ki belőle. Be kell valljam férfiasan, ez meghaladta a képességeim, és csak küszködve tudtam lenyomni az utolsó falatokat. Szintén 1000 Ft és nagyjából ha ezt vacsizzuk, már majd csak a következő napi reggelin kell gondolkodnunk. Van itt Mcdonalds érzést keltő amcsi burgeres kocsi, de igazán nem értem minek menne oda az ember. Jóval kisebb szendvics hasonló árfekvésben. Pénzkidobás! Találtam egy különlegességet is, szarvas burgert. Bár én nem ettem, egy ismerősöm megkóstolta, és meg volt vele elégedve. Azt mondta finom volt, és jól is lakott. Ezt is 1000 Ft körüli áron adták. Mint ahogy a gyros-t is amit szintén túlzásnak érzek. Tálban már 1500 volt, és bár jól nézett ki a zöldségekkel, akkor is lehúzásnak érzem. A pitás verzió semmivel sem volt nagyobb mint amit mondjuk egy vasútállomásnál eszel 600-ért. Ez ki is maradt az életemből.

Mega burger

Grill és sült ételek/Frissensültek

Idén nagy volt a hangsúly a grill ételeken. Bármerre léptünk kellemes sült illat szállt, és bizony sokszor összefutott a nyál az ember szájában. De itt azért tényleg oda kellett figyelni az árakra, mert gyorsan repkedtek az ezresek. Egyik nap ebédre kinéztem egy isteni saslik nyársat, ami mellé kértem salátát, egy adag rántott hagymakarikát, és vettem egy adag sültkumplit, hogy a társaság nem annyira éhes része is tudjon nassolni valamit. A számla közel 4000 Ft-volt amit azért erős túlzásnak érzek. Főleg úgy, hogy a hagymakarika borzalmas volt. Annyira túlsütötték hogy eltűnt belőle a hagyma, és csak a száraz prézlit érezted. A nyárs finom volt, de hazudok ha azt mondom jól laktam. De volt itt csirkemell és sertés szelet is, amit nagyjából szintén 1000-1500 Ft-os árkategóriában kaptunk meg. Aztán Milán barátom a Balaton grillnél ebédelt, méghozzá zöldséges sertéshúst és héjában sült krumplit egy kicsi tejföllel. A számla itt is 4000 Ft körül volt. A húst dekára mérték, méghozzá 900/10dkg áron. Na most 10 deka hús meg kinek elég ugye?? Aztán ott van a Guru. Na náluk azért ettem többször is, mert sosem gondoltam hogy a csirkehúst ilyen finoman el lehet készíteni. A nuggets mondjuk nem biztos hogy különb volt a boltinál, de az édes-csípős csirke rögök, és a sült csirkenyárnak isteni finomak voltak. Köretnek nachos(ez egyébként szintén sláger volt,mindenhol nachosba botlott az ember) sajt, vagy csípős szósszal. Volt tortillás verzió is, abban nuggets és zöldségek voltak. A legdrágább a Mix volt ahol mind a három húsból kaptunk, plusz a nachos és a szószok. Ez 1800 Ft-ért a miénk lehetett, és egész jól lehetett vele lakni. Volt amerikai BBQ kajálda is ahol szintén dekára mérték az adagot. A csirke 600/10dkg, a sertés 800/10dkg, a marha pedig 900/10dkg. Nos itt is azért nem ettem, mert 10 deka nem túl sok, és ahhoz képest drága. De legalább fasza country zene szólt náluk. :) Voltak mindenféle töltött lepények is, mi csirkés zöldségest ettünk, és kimondottan finom volt. 900 Ft-ért mérték. Ehettünk rántott húst hasábbal 890-ért ami nem olyan vészes, meg volt rántott sajt is. Igaz a camembert az a mirelit, előre panírozott cucc volt, de legalább 8 db-ot adtak hozzá.

Húsos lepény

Lángos/Zsíroskenyér/Tészták/Egyéb

A lángos és a zsíros/tepertőkrémes kenyér elmaradhatatlan fesztivál kaja. Lángost 600-1000 Ft között lehetett enni, értelemszerűen a sima a legolcsóbb, a sajtos-tejfölös a legdrágább, bár 1000 pénzért már sonkát vagy csípős szalámit is kaptunk érte. Elég nagy és zsíros ahhoz, hogy egy pár órára enyhítse az éhségünket. A zsíros és tepertőkrémes kenyér az egyik legjobb a fesztiválon. Egy bazi nagy szelet parasztkenyér, házi zsír vagy tepertőkrém, paprika, paradicsom, hagyma, hegyes erős paprika. Kövezzetek meg de nem tudom az árát, mert csak tömtem a fejem, és sosem néztem az árát, de 600-800 Ft körül mozoghat. Egy jó fröccsel mennyei lakoma! Volt olasz tésztázó is. Különféle tésztákat kombinálhattunk különféle szószokkal mint például az alap bolognai vagy milánói, de volt carbonara(igaz tejszínes), tejszínes-gombás stb.. Kérhettünk sima vagy parmezán sajtot a tetejére, mindezt 1300-1500 Ft-ért. Egy sétáló dobozban kaptuk, és egész jó adag volt, viszont nem túl finom...Szóval ahhoz képest hogy nem volt finom, legalább drágán kaptuk meg. Volt automata is, ahol különböző tésztaféléket, illetve ha jól néztem rizses illatos csirkét is lehetett kapni. Ebből sem ettem, ezt 900 Ft-ért lehetett kapni. Volt töltött zokni és a kenyérlángos na meg helyben készült chips, ami nem a bolti lófasz volt, hanem igazán finom vastag burgonya szeletek, amit kérhettünk sima és fűszersóval is, valamint külön tégelyben mártogatóst több fajtát is. A medvehagymás majonéz isteni finom volt, de volt sima majonéz, csípős szószok és sima ketchup is.Szósszal együtt 1000 Ft, de jó nagy adag. Három ember simán elvan belőle. Ráadásul jó zsíros, szóval hamar eltelít.

Az isteni mexikói

Említettem már a nachost, és tényleg mindenfelé lehetett kapni. Aki nem tudná, ez egy tortilla chips, és általában mártogatósokkal kínálják. Itt sok helyen köretként funkcionált a más említett szószokkal együtt. Na de a lényeg, hogy találtunk egy isteni mexikói kajáldát, jól eldugva az egyik színpad felé vezető hátsó út mellett. Nem volt túl nagy választék. Chimichanga, Quesadilla, Burrito. Viszont ezek valami isteni finomak voltak. Na jó a Burrito kimaradt de a többiből ítélve az sem lehetett rossz. A Chimichanga egy töltött tészta, sült rizzsel, hússal, zöldségekkel töltve, olajban sütve. Igazi kalóriabomba. A Quesadilla egy töltött tortilla hússal, zöldségekkel, jalapeno-val töltve, háromszögbe hajtva. A Burrito ugyan ez szinte, csak feltekerve mint az oly népszerű dürüm. Kérhettük chilis babbal töltve is, ami meg aztán még rádobott egy lapáttal a kalóriákra. Ha akartunk nachost és szószt akkor 1500 Ft-ot kértek, nélkülük 1300. 

Chimichanga

Quesadilla

Nagyjából ennyi. Rengetek kajálda van a fesztiválon, és mindenki megtalálja az ízlését. Tény hogy nem olcsó, de mint mondtam én már nem tudnám végigcsinálni zsemlével meg konzervekkel. Igénylem a normális ebédet, de vagyok olyan lusta hogy inkább a fesztiválon egyem meg, és nem valamelyik helyi egységben. Bár ha belegondolok, mire lebuszozok a belvárosba nagyjából pénzügyileg is ugyan ott vagyok..