A beléptetésről már beszéltem ezért erre nem is nagyon pazarolnám a betűket, inkább induljunk onnan, hogy 14:00 után végre sikerült meginnunk az idei első fesztiválsörünket. Aztán szép lassan a nagyszínpadok felé vettük az irányt, ahol 16:30-tól az Animal Cannibals indította az idei fesztivált.

Animal Cannibals

Az idei 0. nap apropója a szülinap volt, és srácok azért kaptak helyet a programban, mert 20 éves lett a Takarítónő. Szerintem a dalt nem kell bemutatni senkinek, és a srácokat sem. Lehet őket szidni vagy komolytalannak nevezni, de az vitathatatlan, hogy szórakoztatni nagyon tudnak. A dalokat mindenki ismeri, énekli és a zene sem kommersz, hanem igazán fülbemászó. A Fesztivál című daluk egyszerűen zseniális, és garantálom, hogy soha senki nem fog ilyen "fesztiválhimnuszt" írni mint ők. Minden egyes sora vissza adja a fesztiválérzést, és nagyon jól énekelhető vidám dal. Tökéletes nyári sláger. Külön pacsi hogy oda-oda mondogattak Ganxta Zolinak, kicsit csipkelődve, de egyáltalán nem bántón. Indításnak kiváló volt!

Ganxta Zolee és a Kartel

Gengszter Zoltán úr és társulata idén 20 éves lett. A Kartel rendesen kicserélődött, és Zoli az eredeti felállásból csak Big Daddy Lacát tartotta meg, viszont egy igazán komoly zenekart toborozott maga köré. A régi dalok elég vastagon szólnak, és az újakra sem lehet panasz. A Kartel nagyjából most került a helyére. Nincsenek túl sztárolva, és a zenekaros felállással eltűnt a "lakodalmas hakni" érzés is. A szülinap apropóján megjelent egy lemez, ahol vendég zenészek játszanak Kartel dalokat a saját felfogásukban. Ebből kaptunk egy kis ízelítőt, hisz vendég volt Siska Finuccsi, az Uzipov, vagy épp a Punnany Massif. Sőt egy dal erejéig a színpadra lépett Szűcs Krisztián és Jappán a HS7-ből, és előadták a Krézi srácot "ganxtásítva". Ez a gengszter rap talán még mindig Zolinak áll jól egyedül ebben az országban, viszont az kiderült most is, hogy Big Daddy Laci 20 év alatt sem tanult meg rappelni. De nem baj, így szeretjük. A koncert egynek elment.

Headbengs

A nagyszínpadon az 5 éves Intim Torna Illegál jött a sorban, de mivel Dorogi Petiék legutóbbi lemeze nem nyerte el a tetszésem, nem is volt kérdés mit választok. Ha valaki nem lenne képben, a Headbengs egy 3 tagú  banda, és igazán jó kis rock and roll-t tolnak. A koncert a Mastercard teraszon volt, és rajtam kívül talán még 15 embert ha érdekelt. Pedig nagyon nagyon jó volt!!! Barabás Gergő olyan frontember amilyet sok zenekar szeretne magának. Igazi üvöltős, húzós zenét toltak a srácok, és nem szegte kedvüket a kis létszámú közönség sem. Saját tapasztalatból tudom, hogy kevés embernek sokkal nehezebb játszani mint soknak. Engem teljesen magával ragadott a koncert, és bár az ugrálás(főleg alkohol hiányában) részemről is elmaradt, egy élménnyel lettem gazdagabb. Az Akarom hogy érezd című daluk pedig az egyik legdögösebb rock and roll szám amit mostanában hallottam. A Headbengs csillagos ötöst kap a produkcióra.

30y

Vissza a nagyszínpadhoz. Beck Zoliék idén töltötték a 15-öt. A 30y igazából sosem volt kedvenc zenekar, és én személy szerint a rádiós slágereken kívül nem sok dalt ismerek tőlük. Épp ezért talán nem tudtam 100%-ban átérezni, és a dalok ismeretének hiánya miatt túl mély nyomot nem hagyott bennem a koncert. De hazudnék ha azt mondanám hogy nem tetszett, és a húgom szerint aki nagy rajongó, ez egy nagyon jó buli volt, és a közönségen is lehetett érezni, hogy itt bizony egy nyerő produkciót láthattunk. Nekem azért már félig-meddig a következő koncerten járt az agyam, hisz jött a HS7, és én őket vártam a legjobban a 0. napról.

Heaven Street Seven

És ahogy illik, az elejéről le is maradtam... Kihasználván a kis lélegzetvételnyi szünetet, vacsora után néztünk, és ha elfogadtok egy jó tanácsot, egy nagyon várt koncert előtt sose menjetek a Zsíroskenyérponthoz. Petra szépsége, kedvessége, és a zsíros meg tepertőkrémes kenyerek hada egyszerűen végzetes kombináció. Simán elfelejtesz mindent amit aznapra terveztél. A vacsit lekísértük még egy isteni fröccsel, és jött a felismerés, hogy már a koncerten kellene ugrálnunk. Azért a finálét még elcsíptük, sőt szerintem egy bő fél órát tutira. Azért vártam nagyon a koncertet mert Szűcs Krisztiánék 20 év után befejezik. A szülinap egyben a temetés is, hisz a HS7 épp a búcsú turnéját pörgeti. Nagyon sajnálom. és nagy kár értük, mert meghatározó figurái ők a magyar zenei életnek. A koncert(már amit láttam belőle) nagyon jó volt, és hozta az elvárt szintet. A srácok mosolygósak voltak, és bizony elég szép számú közönség búcsúztatta őket a soproni éjszakában. Nagy bánatomra a Strand fesztiválon nem lépnek fel, így valószínű utoljára láttam őket a színpadon. Méltó búcsú volt ez, egy jó hangulatú koncerttel.

Irie Maffia

Az Irie Maffia a 10. évét tölti idén, és ők is a turné közepén járnak. Nemrég az Egyesült Államokban toltak egy mini turnét, szóval nem unatkoznak. Nekem az elmúlt pár évben kettős érzéseim vannak velük kapcsolatban. A korai albumok kiválóak, hisz olyan reggae, dancehall, rap dalok voltak rajta amik friss fuvallatként lengték be a magyar könnyűzenét. Mc Columbo és Mc Kemon kiválóan tekeri a patois angolt, Busa Pista pedig olyan éllel teszi bele a szövegeit, hogy öröm hallgatni. Koronának pedig ott van Sena, aki rap betétekkel és kiváló énektudásával színesíti a produkciót. Viszont talán a 3. lemeztől kicsit váltottak srácok, és elektronikusabb irányba mentek el. Nekem személy szerint nem jött be ez az irány, és leragadtam az első lemezeknél. A koncert sem nyerte el túlzottan a tetszésem, egész egyszerűen unalmas volt. Talán a fáradság miatt, vagy nem tudom miért, de nem tudtam felvenni a ritmust. Sok volt a lassú dal, és a koncert felénél már mély ásítozásokba kezdtem. Azért még azt végig toltam Busa Pistával, hogy Baszd fel a kéket!, de aztán feladtam és nem vártam meg a végét. Lesz még alkalmam látni őket a nyáron, remélem nagyobb sikerrel.

Nagyjából ennyi volt a 0. nap. Fél 2-re már olyan szinten megviselt a reggel ötkor kelés, és az elfogyasztott italmennyiség, hogy jobbnak láttam nyugovóra térni a sátorba. Indításnak kiváló volt, és megadta az alaphangot a hétre.

A nap koncertje:

Megosztom a "díjat", és odaadom a Headbengsnek valamint a HS7-nek. Barabás Gergőéknek azért, mert egy kiváló zenekarról beszélünk, és remélem sokra viszik itthon. Pont ez a lendület és dögösség hiányzik a hazai rockzenéből amit ők képviselnek. Szücs Krisztiánéknak meg azért, mert egy nagyszerű pályafutás ér lassan véget, és egy jó nagy űrt hagynak majd maguk után.