Úgy másfél hónappal ezelőtt mutattam meg a Useme első videóját, és már akkor azt mondtam, hogy érdekes, izgalmas vállalkozás. Ugye a lényeg, hogy a jelenleg pihenőt tartó Subscribe egyik frontembere Csongor Bálint áll a mikrofon mögött. De kisebb meglepetésre nem metált, hanem egy könnyed pop-rock dalt kaptunk. Meg is osztotta a rajongókat rendesen. Nekem bejött, és kíváncsian vártam a teljes lemezt. Nos, ma végre eljutottam odáig, hogy meghallgassam, és azt kell mondjam, hogy számomra csalódás.

Világvevő

Méghozzá nagyon kellemes csalódás. Egyrészt Bálint nagyon jól énekel, másrészt nagyon korrekt zenei alapok vannak a lemezen, harmadrészt pedig igazán kiváló szövegek születtek a dalokhoz. Már januárban úgy gondoltam, hogy nem a Felhővitorlás lesz a legerősebb az albumon, és a gyanúm beigazolódott. Van pár egészen kiváló szerzemény, mint például a címadó Világvevő, aminek nem csak jó, de nagyon elgondolkodtató szövege is van. Nálam abszolút kedvenc lett a Vigyázom palotád, a Végszó, és az Élni végre.

Kicsit furcsállottam, hogy egy lassú dallal indul az anyag, de aztán végighallgatva rájöttem a lényegre. Az első, Minden hullám partot ér, és az utolsó, ...van miért ugyan az a dal, csak épp a záró akkord jóval keményebben szól, és ezáltal tökéletes keretet ad az egésznek. Nos, ami a stílust illeti, én nem nevezném pop-rocknak. Szerintem inkább egyfajta fúziós rockzene, a fülnek nagyon kellemes megoldásokkal tarkítva. Ha lehet így fogalmazni, érezhető, hogy a srácok nem szarral gurigáznak. Az elejétől a végéig profi, igényes, és ami a lényeg, hogy kellően egyedi megszólalás.

Összegezve, ez egy nagyon jó album. Tudom, sokaknak nem fog tetszeni mert más, új, és Bálinttól nem ezt várták, de ha valaki elvonatkoztat a múlttól, akkor rájöhet, hogy ez bizony nagyon profi. Ebbe mindenki beleadta tudása legjavát, és egy komoly eszencia jött létre. Kevés hazai zenét hallgatok, de úgy gondolom, hogy ez az elmúlt évek egyik legígéretesebb, és legigényesebb próbálkozása. Csak így tovább!!

Fotó: Facebook