Ignite-A War Against You

i2.jpg

2003-2004 körül, amikor még javában éltem a punk/rocker korszakom (ami akkoriban bizony külsőségekben is megmutatkozott), Győr egyetlen rockkocsmájában, hétvégente volt "rockdiszkó", aminek elmaradhatatlan dala volt az A csitári hegyek alatt. Itt hallottam először az Ignite-ról, és hallottam először Téglás Zoli nevét.

Aztán 2006-ban megjelent az "Our Darkest Days" album, és akkor már nekem is volt internetem itthon, így tudtam hallgatni, nézni a videókat. Ez volt az első olyan album, ami rádöbbentett arra, a punk-rock muzsika bizony lehet nagyon is igényes. Rengeteget hallgattam, és amennyire tudtam, kutakodtam Zoli után, hisz nagyon meglepő volt, hogy egy kaliforniai banda élén egy magyar srác énekel, és ezt még csak nem is rejti véka alá. Aztán az ember várta az új albumot, de csak nem akart érkezni. Tavaly előtt aztán elindult valami. 2014-ben sikerült végre eljutnom egy koncertre, ahol már játszották a Falu című dalt, amit persze addigra már kívülről fújt mindenki. Szenzációs koncert volt. Idén, 10 évvel a legutóbbi nagylemez után, végre új anyaggal jelentkezett az Ignite.

"A War Against You"

Január 8-án izgatottan kapcsoltam be a gépem, és indítottam a Spotify-t, mert már nagyon vártam, hogy meghallgathassam a lemezt. Főleg, mert előtte már jó pár héttel kiderült, hogy lesz egy kifejezetten Magyarországra szánt verzió, amin a már említett Falu című dal is magyarul szólal meg. Aztán kicsit csalódottan vettem tudomásul, hogy ez a verzió nem került fel a stream szolgáltatóhoz. Na, de sebaj, belevetettem magam a hallgatásba. Ami rögtön feltűnt, az a roppant masszív hangzás, és Zoli nagyon komoly vokáljai. Eddig is tudtam, hogy nagyon jó énekes, de ez most nagyon rendben van. A lemez nagyon jól felépített. Egy percre sem hagy unatkozni, és igazán ütős kis anyagot sikerült összedobni. Na, de nézzük, miről is beszélek.

A nyitó Begin Again című dal, rögtön egy amolyan a'capella intróval indul, és fordul át egy kellemes, középtempós zúzdába. A refrén előtti vokál zseniális. Szerelem első hallásra! A Nothing Can Stop Me emeli a tempót, és igen, itt sem lehet elmenni az ének mellett. Már epekedve várod a következő szintet, de a This is A War tartja az előző dal tempóját, és az ének is visszafogottabb. Már ha lehet ilyet mondani. És akkor jön egy kis meglepi. Oh No Not Again, és egy "lassú" dal. Nem rossz ez, de én kicsit úgy éreztem magam, mint amikor beleszívsz a cigidbe, és a tüdőzés közben csuklasz egyet. Jó-jó, de nem ezt vártad.

A végére azért beleerősítettek, mintegy felvezetvén a következő dalt. Eddig olyan érzésem volt, mint amikor egy buli után "rárontasz" az épp felcsípett csajra, de ő rád szól, hogy hol marad a petting?? Te meg visszafogod magad, hogy aztán kellően felvezesd az aktust. Az Alive már az a kategória, amikor ő sem bírja tovább, és elkezd lassan magára húzni. Csak, hogy tovább vigyem a megkezdett képzavart. :) Amúgy egy meglepően könnyed, kellemes tempójú punk-rock nóta. Semmi durvulás és egy dallamos ének társul mellé, ami nekem a The Offspring fénykorát idézte kicsit. Na, de aztán jön az igazi aktus. A You Saved Me letépi az arcod és elégedett vigyorral a képeden ülsz, hogy ez bizony betalált. A Rise Up eleje kicsit altat, de aztán durván 50 mp után rájössz, hogy az egyik legerősebb dalt hallod. Tökéletes választás középső tracknek.

Where I'm From a lemez csúcspontja. Lehetne, ha magyarul szólalna meg. Mert ez bizony a Falu, csak angolul. Nekem meg az magyarul az igazi, mert Zoli igazán jó szöveget írt hozzá. Itt elmorzsoltam egy apró könnycseppet. Na, de lépjünk túl a dolgon. Jön a The Suffering és újra komoly energiabombát kapunk. Jó, feszes tempójú dal. Senkit ne zavarjon a versszakok alatti kis "lazulás". A How Is This Progress? egy kicsit lazább, bár senki ne higgye, hogy nem milliárd bpm-en pörgött a metronóm jel a felvételek alatt. Végig húzós, lendületes szám. Itt már úgy voltam, hogy kár, hogy csak 3 track maradt a lemezből.

A You Lie tipikusan az a dal, amire ha nem indul el a lábad, valószínűleg meghaltál. Itt azért kicsit "haza" beszélnék, és kiemelném a dobot. Az egész lemezen nagyon jó. Nem a legkiemelkedőbb dobolás ez, de végig nagyon feszes, pontos és a helyén vannak a váltások. Profi munka! De visszatérve, azt hittem ezt már nem lehet fokozni, de (szerencsére) tévedtem. Jött a Descend, és a kezdeti altatás után felrobban a fejhallgató. A refrén itt is inkább könnyed "gurulós" punkos, de az összhatás teljesen rendben van. A záró Work című dal (visszatérve a roppant frappáns hasonlatomhoz), a szex utáni cigi. De a nagyon jól eső cigi. Amikor mindenki elégedetten nyugtázza, hogy az előtte történt szűk 40 perc bizony közel járt a tökéletességhez. Csak gitár és ének. Semmi durvulás. Tökéletesebb befejezést nehezen tudok elképzelni a lemezhez. Pedig van!!! Azt furcsállottam, hogy a dalnak 3 perc után vége, de 6:44 van megadva játékidőnek. De gondoltam, ez a csend hangja. Aztán eltelt 10 mp, és jött a döbbenet. Egyszer csak felcsendült a Falu magyarul is. Komolyan mondom, olyan öröm volt bennem, amit elmondani is nehéz. Ez a dal annyira leírja azt, amit Zoli gondol, érez, és ami miatt én, míg élek tisztelni, becsülni fogom őt. Na ez a tökéletes cigi!!!

zoli.jpg

Nos, amiért olyan sokat emlegetem a magyar szöveget, és dalokat, az azért van, mert Zoli roppant szimpatikus figura. Sok hazai zenekarnak nincs még véletlenül sem magyar nyelvű dala, mert "amerikaiak" akarnak lenni, erre itt egy amerikai banda, akinek az énekese nem akar más lenni, csak magyar. És kérek mindenkit, itt ne keverjük össze a lokálpatriotizmust, és a szélsőséges nézeteket. Itthon sajnos sokan társítják a hazaszeretet szélsőséges eszmékkel, "hála" a sok, magát nemzetinek titulált zenekarnak, és az őket bálványozó identitászavaros közönségnek. Zoli nem ez, és ezt ő is elmondta a FEZEN-es koncerten. Tisztelem, becsülöm ezt az embert, és remélem, hogy még sokáig hallhatunk tőle hasonló dalokat, mint a Falu.

 

Annyit elmondhatok, hogy aki a békebeli, hardcore-ra hajazó Ignite albumot várja, az csalódni fog. Aki egy minőségi punk-rock albumot várt, az tökéletesen meg lesz elégedve. Nálam megy a kedvencek közé. Zoltán, önnek a mai estére 8 pontot adok. De csak azért, mert eldugtad a Falumat... :) 

8/10

Címkék: Cikkek Lemez